TERMÉSZETI ÉRTÉKEK LÁTNIVALÓK AKTÍVAN A MÁTRÁBAN SZÁLLÁSHELYEK Bor és gasztronómia Információk Webkamera

Folytatódnak az ásatások Abasáron az Aba Sámuel sírját feltárni hivatott ásatáson

A  királyi központ főtemplomában újabb földi maradványokra bukkantak a régészek. A kutatás vezetője szerint egyre közelednek a királysírhoz.

 

Az egykori királyi rezidencia központi helyén fekvő emberi csontvázak minden bizonnyal Abák maradványai, jelentette be sajtótájékoztatóján Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontja igazgatója, az ásatás vezetője. Mint arról már beszámoltunk, nemrégen egy dupla fedeles sírkőre leltek a szentélyben, amely félkész állapotban volt kifaragva. A fedlapok eltávolítása után két csontvázra találtak a kutatók. Az igazgató szerint mindez azért nagyon izgalmas, mert az ásatás mélysége már elérte az Árpád-kori réteget, és Aba Sámuel királyunk 1044-ben hunyt el.

– Több jel mutat arra, hogy az egykori királyi család fontos tagjainak maradványaira bukkantunk – magyarázta Makoldi Miklós. – A hatalmas méretű főtemplomnak pontosan a középvonalán fekszenek az elhunytak. Éppen itt metszi ezt a középvonalat a szentély diadalíve. Ez az épület mértani középpontja. Ide csak kivételes méltóságú családtagokat temethettek. A maradványok elhelyezkedése alapján azt mondhatom, hogy lehet férj és feleség, apa és fia, esetleg testvérpár. A kilétükre archeogenetikai laborvizsgálatok fognak fényt deríteni.

– Az a látszólag jelentéktelen körülmény is sokat elárul, hogy az őket fedő sírkövek befejezetlen állapotban vannak, nincs rajtuk körfelirat az elhunyt nevével, sem címerpajzs, sisak és madár. Stíluskritikai elemzés után nyilvánvaló lett, hogy ezek a kőlapok jóval később, a XV. században kerültek ide. Ezekkel egy jó fél méter vastagságú, idehordott csonthalmot fedtek. A mintegy öt-hat személy keverve beszórt csontjai teljesen elfedték a most feltárt két maradványt. Ebből egyértelműen látszik, hogy fontos emberek sírját akarták eltakarni. Az ezernégyszázas években ugyanis a huszita seregek betörtek erre a területre, a kifosztás veszélye magyarázza ezt az álcázást – hangsúlyozta az ásatás vezetője­.

Makoldi Miklós már korábban is beszélt arról, hogy egykori királyunk itt keresendő sírhelyére további utalás is van. Miután a főtemplom XI. században emelt része a tatárjárás idején feltehetően elpusztult, két évszázaddal később a duplájára bővítve újjáépítették. Ha másutt nyugodna a király, akkor nem ezt újították volna fel annak idején. Történeti források számolnak be arról, hogy Aba Sámuelt itt helyezték örök nyugalomra. A királyt Feldebrőnél ölték meg, de pár év múlva átszállították földi maradványait az általa alapított Sár monostorába, amely egyértelműen Abasárral azonosítható. Nincs adat arra, hogy a sírját később kifosztották volna, tehát megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Az ásatás vezetője nagyon bízik abban, hogy egyre közelebb járnak a királysírhoz.

 

Forrás. heol.hu

Fotó: Czímer Tamás