Bejelentkezés
Regisztráció
RSS feed
A hegység éghajlata különleges földrajzi helyzete és domborzati viszonyai miatt meglehetősen eltér az országos adatoktól. A viszonylag nagy relatív szintkülönbségek (400-900 méter) miatt az éghajlat mérsékelt égövi – hegyvidéki jellegű. A mikroklíma mozaikok a hegység viszonylag erős vízszintes és függőleges tagoltsága miatt alakulnak ki, az erdős terület hatása teszi még változatosabbá ezeket. A hőmérséklet alakulását a hegyvidéki jelleg uralja, felfelé haladva az évi átlagos hőmérséklet 100 méterenként átlag 0,3 ˚C-kal csökken, és egyre kiegyenlítettebb. Az átlagos évi csapadék a nagy magasságkülönbség miatt annyira változó, hogy az „átlagadatok” kevés helyen reálisak. A kedvező klimatikus viszonyok a hegységben jelentős gyógyászati – gyógyüdülési lehetőségeket kínálnak, melyet az 1930-as években épített gyógyüdülők – Kékestető, Mátraháza, Parádfürdő – ki is használnak.
A Mátra forrásokban, patakokban gazdag, mintegy 360 forrást ismerünk. Vízhozamuk változó, nagyban függ a csapadék mennyiségétől és 47 forrás hozama éri el a 10 l/perc mennyiséget. Az 1920-as évektől a szerveződő turistamozgalomnak köszönhetően számos forrás kiépítésre került. Közülük az ország egyik legmagasabban, a 960 m tengerszint feletti magasságban fakadó, a Kékestető közelében található Disznó-kút. A Mátra legbővizűbb forrása a Kékes északi oldalában található Nagyforrás, melynek vízhozama 20 l/perc.
A hegység nyugati és keleti határának tekinthető két folyó, a Zagyva és a Tarna számos mátrai vízfolyás vizét szállítja a Tiszába. A Mátrából ered a Zagyvának 62, a Tarnának 46 mellékága. Ezek képezik a terület kisvízfolyásait.
A kisvízfolyások többségére a nagy esés jellemző. Az egyik leglátványosabb, és legérdekesebb a mintegy 8 méter magasról lezúduló Ilona-völgyi vízesés. Különösen csapadékos időben igen szép látványt nyújt, a patakmeder vadregényes sziklatömbjeire lehulló vízsugár. A tavaszi hóolvadás és a nyári záporok alkalmával nagy mennyiségű hordalékot szállítanak, száraz időben egy részük kiszárad.
A mátrai táj legfiatalabb színfoltjai az ivóvíztározók, amelyek a térség vízellátását biztosítják. A mátrai üdülőterületek, és a Mátra környéki települések növekvő vízigénye szükségessé tette a felszíni völgyzárógátas tárolók létesítését. A Nagy-völgy csúcsánál a Csórréti-víztározó a Központi – Mátrát, a Parádsasvár fölötti Köszörűvölgyi-víztározó az Észak – Mátrát, a Hasznosi-víztározó pedig a Nyugati – Mátrát látja el ivóvízzel.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
